|
ANDROMÉDA
Csillagvizsgáló
Egyesület
Módosításokkal
egységes szerkezetbe foglalt
ALAPSZABÁLYA
amelyet a
Polgári Törvénykönyvről
szóló mód. 1959. évi IV. tv. 57-60.
§-ai és az Egyesülési jogról
szóló 1989.
évi III. tv. rendelkezései, valamint a
közhasznú szervezetekről szóló 1997.
évi
CLVI. törvény alapján a 2002. október 1.
napján Miskolcon megtartott rendkívüli
közgyűlés hagyott jóvá.
I.
Általános
rendelkezések
|
1./ Az egyesület neve:
|
ANDROMÉDA
Csillagvizsgáló Egyesület
|
|
2./ Az egyesület székhelye:
|
3519 Miskolc, Nagycsermőke dűlő
60422.
|
|
3./ Az egyesület
alapításának éve:
|
2002
|
II.
Az egyesület
célja, tevékenysége, feladata
1./ Az egyesület célja,
tevékenysége:
-
magas szintű tudományos tevékenység
végzése, kutatás, a
tudományág népszerűsítése,
-
kapcsolatok fenntartása,
ápolása
hazai és külföldi
hasonló tevékenységű egyesületekkel,
konferenciászervezése,
-
lehetőség biztosítása a
csillagászat iránt hobbi
szinten érdeklődőknek a közösségi kereteken
belül történő munkálkodásra,
-
nevelés és oktatás,
képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
kulturális tevékenység,
-
az egyesület céljainak,
intézményeinek, lehetőségeinek
propagálása.
Az
egyesület jogi személy. Közvetlen
politikai tevékenységet nem
folytat, szervezete pártoktól független és
azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület nem zárja ki, hogy közhasznú
szolgáltatásaiból a tagjain kívül
más
is részesülhessen.
2./ Az egyesület feladata:
Az
egyesület céljainak
végrehajtásához megfelelő szervezet
létrehozása, a folyamatos működés
feltételeinek a megteremtése. Az országban
működő más, hasonló rendeltetésű
szervezetekkel, egyesületekkel kapcsolatok
kialakítása, tudományos találkozók
szervezése.
III.
Az egyesület tagsága
Az
egyesületnek:
a.)
rendes tagjai
b.)
pártoló tagjai és
c.)
tiszteletbeli tagjai lehetnek.
Rendes
tag lehet minden olyan
természetes személy és jogi személy, aki
magyar állampolgár, aki Magyarországon
letelepedett, illetve magyarországi tartózkodási
engedéllyel rendelkezik,
valamint székhelye Magyarországon van és elfogadja
az egyesület alapszabályát,
és részt vesz az egyesület folyamatos
működésében, magáévá teszi
annak céljait
és fizeti a tagdíjat. A tagjelöléshez 3
rendes tag ajánlása szükséges. A tag
felvételéről a közgyűlés 2/3-os
többséggel dönt.
Pártoló
tag lehet az a természetes
és jogi személy, aki belépési
nyilatkozatában vállalja az egyesület erkölcsi
és
anyagi támogatását, és az egyesület
alapszabályát elfogadja, valamint pártoló
tagsági díjat fizet. A pártoló tag az
egyesület folyamatos működésében nem vesz
részt.
Tiszteletbeli
tag lehet az a
természetes személy, aki erkölcsi, anyagi, szakmai,
tudományos támogatásával
hosszabb időn keresztül segíti az egyesületet
céljai megvalósításában.
Az
egyesület céljaival ellentétes
cselekményt elkövető személyt az
elnökség az egyesületből kizárhatja. Az
elnökség határozata ellen a közgyűléshez
lehet fellebbezni.
Az
elnökség az egyesület rendes
tagját (kérésére a pártoló
tagot is) tagsági igazolvánnyal látja el.
IV.
Tagsági viszony keletkezése, megszűnése
A
tagsági viszony felvétellel
(tiszteletbeli tagoknál választással) keletkezik.
A
tagsági viszony megszűnik:
-
kilépéssel,
-
kizárással,
-
törléssel,
-
elhalálozással,
-
az
egyesület feloszlásával és
jogutód nélküli
megszűnésével.
A tag
írásban bármikor
bejelentheti a kilépési szándékát. A
kilépést az egyesület elnökének kell
megküldeni. A tagsági jogviszony a kilépési
szándék egyesület elnökéhez való
megérkezése napján szűnik meg.
Azt a
tagot, aki a tagsági díjat
felszólítás ellenére a
megfizetésére kitűzött újabb
határidőre sem fizeti be, a
tagok sorából törölni kell. A
törlés írásbeli közléséig
a tagdíj-befizetési
kötelezettség fennáll. A törlés
írásban történik. A törlésről a
tagot írásban
15 napon belül értesíteni kell.
A tag
kizárásáról a Közgyűlés
dönt a jelenlévők egyszerű többségével.
A Közgyűlés azt a tagot zárhatja ki
tagjai sorából, aki az egyesület
alapszabályában előírtakat többször,
vagy
súlyosan megsérti, vagy visszaél a tagsági
jogaival, illetve olyan magatartást
tanúsít, amely az egyesület céljának
elérését veszélyezteti. A
kizáró
határozatot indokolni kell. A határozatról a jelen
nem lévő tagot 15 napon
belül írásban értesíteni kell a
határozat megküldésével.
V.
A tagok jogai és kötelezettségei
1./ Az
egyesület rendes tagjának
jogai:
-
részt
vehet az egyesület
tevékenységében és
rendezvényein,
-
választhat
és választható az
egyesület ügyintéző és
képviselő tisztségeire és egyéb szerveibe,
- a Közgyűlésen tanácskozási,
javaslattételi és szavazati joggal rendelkezik,
-
az
egyesület irataiba betekinthet,
-
részesülhet
az egyesület által
nyújtott
kedvezményekben.
Az
egyesület rendes tagjának
kötelességei:
-
a tag köteles tagdíjat fizetni. A
tagdíj mértékét a
Közgyűlés állapítja meg.
-
az
egyesületi célkitűzések
megvalósításának
elősegítése,
-
az
egyesületi vagyon megóvása.
2./ Az
egyesület pártoló és
tiszteletbeli tagjának jogai:
-
részt
vehet az egyesület
közgyűlésén,
-
javaslatokat,
észrevételeket tehet az
egyesület
működésével kapcsolatban,
Az
egyesület pártoló és
tiszteletbeli tagjának kötelességei:
-
az
alapszabály betartása,
-
az
egyesület erkölcsi, anyagi
támogatása,
3./ Jogi
személyek tagsági jogai:
-
képviselője
útján
tanácskozási, és javaslattételi
joggal részt vehet az egyesület
közgyűlésén,
Jogi
személyek kötelességei:
-
az
alapszabály betartása
-
az
egyesület erkölcsi, anyagi
támogatása.
VI.
Az egyesület szervezete
Az
egyesület szervei a
következők:
a.)
Közgyűlés
b.)
Elnök
c.)
Titkár
A
közgyűlés:
Az egyesület legfőbb szerve a
tagok összességéből álló
közgyűlés. A közgyűlés akkor
határozatképes, ha azon a
nyilvántartott rendes tagok több mint a fele jelen van. A
közgyűlésre a tagokat
a napirendet tartalmazó meghívóval kell
összehívni. A meghívók elküldése
és a közgyűlés megtartása között
legalább 15 napi
időköznek kell lennie.
Határozatképtelenség estén a 15 napon
belül összehívott újabb közgyűlés a
résztvevők számára tekintet nélkül
határozatképes, amennyiben az eredeti
közgyűlés meghívójában
közölt napirendi pontokra vonatkozik és a
határozatképesség fő szabálya alóli
eltérésre a meghívóban a tagok
figyelmét
erre felhívták.
A
közgyűlés évente legalább egy
alkalommal rendes ülést tart. A közgyűlés
összehívásáért az egyesület
elnöke
felelős. Az egyesület rendkívüli
közgyűlését az elnök akkor köteles
összehívni,
ha azt a bíróság elrendeli, vagy ha az összes
rendes tagok 1/3-a azt az ok és
cél megjelölésével kívánja.
A
közgyűlést az elnök, vagy
akadályoztatása esetén a kijelölt tag vezeti.
(Az alakuló ülést az elnök
megválasztásáig az erre külön
megválasztott személy vezeti.)
A közgyűlésen részt vehet az egyesület minden
tagja.
A
közgyűlés ülései nyilvánosak. A
közgyűlés az elnökség vagy bármely tag
javaslatára nyílt szavazással zárt
ülést
rendelhet el.
A
közgyűlés határozatait zárt
ülésen, nyílt szavazással,
kézfelemeléssel hozza.
A határozathozatalhoz a határozatképes
közgyűlésen jelenlévő tagok több mint a
felének a szavazata szükséges.
Az
egyesület elnökét a közgyűlés
nyíltan választja. Minősített többség
a határozatképes közgyűlésen jelenlévő
tagok 2/3-os többségét jelenti. Minősített
többség szükséges a közgyűlés
kizárólagos határkörébe tartozó
ügyekben.
A
közgyűlés kizárólagos
hatáskörébe tartozik:
-
az
alapszabály elfogadása,
módosítása,
-
az
elnök megválasztása,
-
az
elnök beszámolójának
elfogadása,
-
az
egyesületnek más társadalmi
szervezettel való
egyesülése, illetve az egyesület
felosztásának kimondása,
-
az
egyesület vagyonáról való
döntés meghozatala,
-
tagfelvétel
elutasítása és
kizárás esetén a fellebbezés
elbírálása,
-
új
tagok felvétele,
-
a
tagsági díj összegének,
illetve a pártoló tagok anyagi
hozzájárulásának
meghatározása.
A
közgyűlés kötelező napirendje:
a.)
Az
egyesület tevékenységéről
szóló beszámoló
jóváhagyása.
b.)
Az
egyesület éves
költségvetésének
megállapítása.
c.)
Az
egyesület könyvelésének
ellenőrzése, a könyvelő
beszámolójának meghallgatása.
A
közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet
kell vezetni, amelyet az elnök és az esetenként
megbízott egy tag hitelesíti. A
jelenléti ívet a jegyzőkönyvhöz kell csatolni.
Az egyesület a
HATÁROZATOK KÖNYVÉBEN tartja nyilván a
közgyűlés által
hozott határozatokat, illetve rögzíti meghozataluk
időpontját, valamint a
határozatot támogatók és ellenzők
számarányát.
A
közgyűlés határozathozatalában nem vehet
részt az a személy, aki vagy
akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b)
pont], élettársa a határozat
alapján
a)
kötelezettség vagy felelősség alól
mentesül, vagy
b) bármilyen
más előnyben részesül, illetve a megkötendő
jogügyletben
egyébként érdekelt.
Az elnök
A
közgyűlés az egyesület tagjai
sorából 2/3-os minősített többséggel,
nyílt szavazással elnököt választ. A
megbízás határozatlan időtartamra szól
és visszavonásig érvényes. A
választás bármely tag jelölése vagy
erre a
célra létrehozott jelölőbizottság
jelölése alapján történhet.
Az
elnök újraválasztható. Az
elnököt tevékenységéért a
közgyűlés által megállapított
díjazás illeti meg.
Az
egyesületet az elnök
képviseli. Az elnök akadályoztatása
esetén a titkár utólagos beszámolási
kötelezettség mellett korlátozás
nélkül képviseli az egyesületet.
Az
egyesület vagyonának kezelését
az egyesület elnöke végzi, pénzforgalom
lebonyolítására bankszámlát nyit.
Az
elnök hatáskörébe tartozik,
mindazon kérdések eldöntése, amelyet az
alapszabály nem utal a közgyűlés
kizárólagos hatáskörébe.
Az
elnök munkájáról minden évben
a rendes közgyűlésen köteles beszámolni.
Nem lehet az
egyesület elnöke az a személy:
- akire
vonatkozóan a közhasznú szervezetekről
szóló 1997. évi CLVI.
Törvényben meghatározott kizáró okok
fennállnak.
A
közhasznú szervezet megszűntét követő
két évig nem lehet más
közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a
személy, aki olyan közhasznú
szervezetnél töltött be – annak megszűntét
megelőző két évben legalább egy évig
– vezető tisztséget, amely az adózás
rendjéről szóló törvény szerinti
köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető
tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy
köteles
valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen
tájékoztatni arról, hogy
ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.
A titkár
A
közgyűlés az egyesület tagjai
sorából 2/3-os minősített többséggel,
nyílt szavazással titkárt választ. A
megbízás határozatlan időtartamra szól
és visszavonásig érvényes. A
választás bármely tag jelölése vagy
erre a célra létrehozott jelölőbizottság
jelölése alapján történhet.
Az
elnök akadályoztatása esetén a
titkár teljes jogkörrel, de utólagos
beszámolási kötelezettséggel képviseli
az
egyesületet.
Nem lehet az
egyesület titkára az a személy:
- akire
vonatkozóan a közhasznú szervezetekről
szóló 1997. évi CLVI.
Törvényben meghatározott kizáró okok
fennállnak.
A
közhasznú szervezet megszűntét követő
két évig nem lehet más
közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a
személy, aki olyan közhasznú
szervezetnél töltött be – annak megszűntét
megelőző két évben legalább egy évig
– vezető tisztséget, amely az adózás
rendjéről szóló törvény szerinti
köztartozását nem egyenlítette ki.
A vezető
tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy
köteles
valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen
tájékoztatni arról, hogy
ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú
szervezetnél is betölt.
VII.
Az egyesület vagyona, gazdálkodása
Az egyesület cél szerinti
tevékenységéből, illetve a
vállalkozási
tevékenyégéből származó
bevételeit és ráfordításait
elkülönítetten kell
nyilvántartani.
Az egyesület bevételei:
a)
az
alapítótól, az
államháztartás
alrendszereitől vagy más adományozótól
közhasznú céljára vagy működési
költségei fedezésére kapott
támogatás, illetve adomány;
b)
a közhasznú tevékenység
folytatásából
származó, ahhoz közvetlenül
kapcsolódó bevétel;
c)
az egyéb cél szerinti
tevékenység folytatásából
származó, ahhoz közvetlenül
kapcsolódó bevétel;
d)
a
szervezet eszközeinek befektetéséből
származó bevétel;
e)
a
tagdíj;
f)
egyéb, más jogszabályokban meghatározott
bevétel;
g)
a vállalkozási tevékenységből
származó
bevétel.
Az egyesület
költségei:
a)
a közhasznú tevékenység
érdekében felmerült
közvetlen költségek
(ráfordítások, kiadások);
b)
az egyéb cél szerinti
tevékenység érdekében
felmerült közvetlen költségek
(ráfordítások, kiadások);
c)
a vállalkozási tevékenység
érdekében
felmerült közvetlen költségek
(ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és
egyéb vállalkozási
tevékenység érdekében felmerült
közvetett költségek
(ráfordítások, kiadások),
amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
Az egyesület
bankszámlája
feletti rendelkezési jog az elnököt és a
titkárt együttesen illeti meg.
A rendes
tagok a közgyűlés által
meghatározott tagdíjat kötelesek fizetni.
Ennél magasabb tagdíjat mindenki
önkéntesen teljesíthet. Megszűnik a tagsága
annak a tagnak, aki a tagdíjat
tárgyév március 15. napjáig nem fizette be.
A tagdíjhátralékról a tagot az
elnökség, írásban előzetesen
értesíti, figyelmeztetve a tagsági viszony
megszűnésének lehetőségére. A tagdíj
befizetés miatt megszűnt tagságú személy
csak a tagsági viszonya megszűnését követő
egy év elteltével lehet az egyesület
tagja újra.
A
pártoló tagok évi 2.000,-Ft
összegű tagdíjat fizetnek.
Az
így megállapított tagdíj az
alapítás évében érvényes. A
későbbiekben fizetendő tagdíjat a közgyűlés
állapítja meg.
Az egyesület
vállalkozási tevékenységet csak az
ALAPSZABÁLY II.
pontjában megjelölt közhasznú céljainak
megvalósítása érdekében, azokat nem
veszélyeztetve végez. A gazdálkodás
során elért eredményét az egyesület
nem
osztja fel, azt céljai
megvalósítására, feladatai
megvalósítására fordítja.
A tárgyévről a
tárgyév befejezését követően a
könyvvitelre és az
adóelszámolásra vonatkozó
jogszabályok szerint, de legkésőbb a
tárgyévet követő
év április 30. napjáig az egyesület
elnöke a számviteli törvény szerinti
beszámolót, valamint a közhasznú
szervezetekről szóló törvény alapján
közhasznúsági jelentést készít,
és azt az évi rendes közgyűlés elé
terjeszti. A
beszámoló
jóváhagyásáról, a
közhasznúsági jelentés
elfogadásáról a közgyűlés
dönt.
VIII.
Az egyesület pecsétje
Az
egyesület pecsétjének
felirata: ANDROMÉDA Csillagvizsgáló Egyesület
A
pecsét őrzésének a helye az
egyesület székhelye. Ugyanitt történik az
egyesület nyugtatömbjének és
házipénztárának őrzése.
IX.
Az egyesület megszűnése
Az
egyesület megszűnik, ha
a)
feloszlását
a Közgyűlés
kimondja,
b)
más
egyesülettel egyesül,
c)
a
bíróság feloszlatja,
d)
a
bíróság megszűnését
megállapítja.
Az
egyesület megszűnése esetén
vagyonát a tagok között a befizetett tagdíjak
arányában kell felosztani, a
hitelezők kielégítése után.
X.
Az egyesület elnöke, és titkára
Elnök:
Braskó
Sándor
An.:
Szatmári Ibolya
Titkár:
Zsámba
István
An: Tompa
Erzsébet Krisztina
XI.
Záró rendelkezések
Az
egyesület jogi személy. Az
alakuló ülés jegyzőkönyvét és az
Alapszabályt az egyesület elnöke bejegyzés
véget a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei
Bírósághoz köteles benyújtani, az
egyesület
a bejegyzéssel nyeri el jogi személyiségét.
Az
Alapszabályt az egyesület
elnöke és titkára írja alá és
elfogadásának napján lép hatályba.
Miskolc,
2009. február 14.
|
Braskó
Sándor
elnök
|
|
Zsámba
István
titkár
|
|